Az utolsó évtizedben megnőtt a betegemberek száma. Szinte mindenkinek van valamilyen betegsége, eltérés az egészségében, amely kényelmetlen érzést okoz.

                Hiába hódított tért a nyugati gyógyászat, hiába készül a laboratóriumokban kémiailag előállított több ezer gyógyszer, a helyzet egyre csak romlik. A várt hatás hiányában az emberek elkezdték keresni a megoldást, és egyre inkább az 5000 éves tapasztalattal rendelkező keleti gyógyászat fele fordulnak.

Miben különbözik a nyugati és a keleti orvoslás?

Alapvető különbség az, hogy a nyugati orvostudomány a betegséget és a következményeit gyógyítja, gyógyszerei vegyi laborokban készülnek és csak fizikai síkon hatnak.

A keleti orvoslás lényege – ezzel ellentétben -- a felbomlott harmónia helyreállítása. Nem a betegség következményeinek, hanem a kiváltó ok megszüntetése, illetve a betegség megelőzése a cél. Ha szervezetünk szellemi,- lelki,- fizikai,- és szociális egyensúlyban van, akkor az ártalmas tényezők a harmóniát nem képesek felbontani, vagy hatásuk lényegesebben gyengébb és így sokkal nehezebben betegszünk meg. A keleti orvoslás filozófiája a három sík, az egység gyógyítása egyazon időpontban. Nem ismer szintetikus vegyi anyagot a gyógyításban. Ismeri viszont azt az energia (meridián) hálózatot testünkben, aminek segítségével helyreállítja az egyensúlyt. Gyógyszerkészítményei pedig csak élő (növény, állat) szervezetekből készülnek.

Befejezésül azt szeretném hangsúlyozni, hogy a két eltérő gyógyításra egyszerre van szükség, mert teljes egészében kiegészítik egymást!

Dr Őze Sándorné természetgyógyász